„Az eső egyetlen cseppel kezdődik” – egy szaúdi nő harca az autóvezetési tilalom ellen

Manal al-Sharif Mekkában nőtt fel, szigorú muszlim környezetben. Merj vezetni! című könyve bemutatja, hogyan lett vallási fanatikus, majd informatikus, elvált nő, aktivista és az egyik első szaúdi nő, aki nyilvánosan autót vezetett az országban. 

 

A Merj vezetni! nem csak arról szól, hogy egy csoport, a Women2Drive, és az élén Manal al-Sharif hogyan változtatta meg a szaúdi törvényeket, amik a női sofőrökre vonatkoznak. A nemzetközileg elismert nőjogi aktivista saját élettörténetén keresztül mutatja be a szigorú szaúdi törvényeket, a nehézségeket, amikkel a nők találkoznak az országban, és az igazságtalanságokat, amiket nyugati szemmel nehéz elképzelni.

Manal Al-Sharif: Merj vezetni! – Egy szaúdi nő harca az egyenlőségért a férfiak királyságában
2018, HVG Könyvek
352 oldal, 2800 Ft

Al-Sharif szegény és szigorú családban nőtt fel, a mekkai nagymecset közelében. A könyvben őszintén ír a városi szegénységről, a bűnözésről és bezártságról, arról, hogy miért nem mehetett az utcára fiatal lányként sem. Beszámol a nemi szerve megcsonkításáról, ami akkoriban Szaúd-Arábiában nem volt illegális, de legális sem, és fiatal lányként életveszélybe sodorta. Mesél az iskoláról, ahol a kérdésekért és a különlegességért büntetés, gyakran verés járt, ahol vallási fanatizmust tanítottak neki, és ahol szerinte egy egész generáció esett át agymosáson.

Ő maga tinédzserként vallási fanatikus volt: elítélte azokat a nőket, akik nem fedték el teljes arcukat, elvetette kedvenc hobbijait, a rajzolást és az olvasást, elégette a családja magazinjait, és többször is megpróbálta öccse zenekazettáit is megsemmisíteni.

Szaúd-Arábiában fiatal nőként nem lehetett személyi igazolványa, nem iratkozhatott be az egyetemre, nem nyithatott számlát, nem bérelhetett lakást, nem vállalhatott munkát férfi rokon engedélye nélkül. És még a férfi rokon engedélyével sem vezethetett autót.

Ezek a törvények azt eredményezik, hogy a nők kiszolgáltatottá válnak, nem kapnak megfelelő oktatást, kiszorulnak a munkaerőpiacról. Al-Sharif azon kevesek közé tartozott, akik a viszonylag haladó szellemű Amarco-nál dolgozhattak nőként, rengeteg férfi és több külföldi között. Még így is minden nap nehézségekkel találkozott: nem tudott megfelelő lakást bérelni magának, nem vehetett részt a konferenciákon, és nem vehette igénybe a dolgozókat szállító buszt sem.

Neki, ahogy a többi dolgozó nőnek is, mindenhova taxival, sofőrrel kellett utaznia, akkor is, ha volt saját autója. Ez a fizetésük jó részét elvette, emellett rengeteg kellemetlenséget okozott nekik és férfi családtagjaiknak is, akiknek fuvaroznia kellett őket.

Szaúd-Arábiában 2018 júniusában engedélyezték a nőknek, hogy a volán mögé üljenek. Ebben nagy szerepe volt al-Sharifnak és a mozgalomnak, amit 2011-ben kezdett a közösségi médián: a Women2Drive-nak.

Al-Sharif 2011-ben feltöltött Youtube-ra egy videót, amin autót vezet. A videóval egy Women2Drive-eseményt népszerűsített, ahol a tilalom ellen tüntettek volna. Órák alatt több tízezren látták. Al-Sharif tudta, hogy a törvények nem mondják ki, hogy nő nem lehet sofőr – mégis, még aznap bevitték a rendőrségre, és tárgyalás, ügyvéd nélkül börtönbe zárták. Miután kiszabadult, kénytelen volt otthagyni az országot – ami egyben azt jelentette, hogy első fiát is.

A többek között Forbes, Times, Glamour és Human Rights Foundation által díjazott aktivista könyve az egész világot bejárta, több irodalmi díjra is jelölést kapott. 2013-as Ted-beszédét máig több millióan hallgatták meg.

„Az eső egyetlen cseppel kezdődik” – ezt a kifejezést a média használta először Manal al-Sharifra, később pedig a Women2Drive jelmondatává vált. Al-Sharif jelenleg Ausztráliban él. A könyv angol nyelvű kiadásának címlapján fátyol nélkül szerepel. És hiába állnak ki mellette olyan politikusok, mint Hillary Clinton, jelenleg nem térhet vissza Szaúd-Arábiába.

Rutai Lili