Ízlés nélkül nincsen táj – avagy miért betegek már a naplementék is?
Radnóti Sándor A táj keletkezéstörténetei című kötete művészet-, kultúr- és filozófiatörténeti munka a tájról és az azt alakító emberről.
Mi a kapcsolat a videójátékok és a világgazdaság között? Vagy a légkondi és az amerikai elnökválasztás, a beton és a tanulmányi átlag között? Tim Harford, ünnepelt közgazdász legújabb könyvében ötven fontos találmányt mutat be. Ezek a tárgyak és ötletek az egész emberiség sorsát formálták valamilyen módon. Vannak köztük olyan kézzelfogható dolgok, mint az útlevél, a lift, a Billy könyvespolc és a borotvapenge, de egészen elvontak is, mint a szellemi tulajdon, a jólléti állam vagy a korlátolt felelősségű társaság.
A szerző kimondottan nem a leghasznosabb találmányokat akarta listázni könyvében, hanem azokat, amiknek feltalálása a legtanulságosabb (vagy legszórakoztatóbb) volt az emberiség történetében. Így a telefon helyett inkább a hűtőlánc feltalálóját mutatja be a banánköztársaság kontextusában, a kerék helyett pedig a Haber-Bosch eljárást egy szomorú házasság történetével. Természetesen néhány hagyományosan világmegváltó találmány is helyet kapott a kötetben: az eke, ami Harford szerint a civilizáció egyik alapköve volt, illetve a papír, az ékírás, az óra, a műanyag és a villanykörte.
Tim Harford: A csecsemőtápszer, a radar és a kettős könyvelés – Hogyan formálja az innováció a gazdaságot?
2018, HVG Könyvek kiadó
336 oldal, 3120 Ft
A szerző az ötven találmányt hét csoportban, a kronológiai sorrendet teljesen mellőzve mutatja be, színes anekdotákkal és érdekes történetekkel tűzdelve mind az előzményeket, mind a találmányokat és a feltalálókat.
A könyv maga nem hosszú, így mind az ötven találvány csak pár oldalt kap, ami egyszerre teszi pörgőssé és érdekessé a leírásokat. Nincsenek benne bonyolult közgazdasági, kémiai vagy szociológiai szakszavak, elvont jelenségek vagy hosszas leírások. Az olvasónak nem kell vegyésznek lennie ahhoz, hogy megértse a műanyag jelentőségét vagy az ólmozott benzin által kiváltott vitákat. Nem kell feministának lennie ahhoz, hogy belássa a fogamzásgátló, az áruház vagy a csecsemőtápszer hasznosságát az emancipáció szempontjából; vagy közgazdásznak ahhoz, hogy megértse a biztosítás, az indexalap vagy a bank jelentőségét.
Tim Harford brit újságíró és közgazdász. Többek között az Oknyomozó újságíró című könyvéről, a More or Less című BBC rádióműsoráról, illetve a Financial Times-ban vezetett rovatáról híres. 2019-ben munkásságáért megkapta a Brit Birodalom Rendjének tiszti kitüntetését.
A kötet remekül bemutatja, hogy miért olyan népszerű Harford: a legbonyolultabb elméleteket és leghosszabb történeteket is le tudja írni pár oldalon, mindenki számára érthető módon, a teljesség igénye nélkül de szórakoztató módon.
A könyv angol nyelven 2017-ben jelent meg Harford hasonló című és tartalmú podcastja, az 50 Things That Made the Modern Economy sikere után. Következő könyve, a statisztikákat boncolgató The Data Detective 2021-ben jelenik majd meg.
Visszatérve az első kérdésekre: a videójátékok alternatívát mutatnak a fiatal munkaerő számára, a légkondinak köszönhetően sok idős amerikai állampolgár költözött délre, így befolyásolva a szavazást, a lebetonozott padlójú házban lakó gyerekek pedig jobb tanulmányi átlagot érnek el, mert kevesebbet betegeskednek. A további negyvenhét érdekességért érdemes elolvasni a könyvet.
Rutai Lili
Radnóti Sándor A táj keletkezéstörténetei című kötete művészet-, kultúr- és filozófiatörténeti munka a tájról és az azt alakító emberről.
Miközben mindennek van szociológiája, például a családnak is, a rokonságok tanulmányozása pedig már-már a társadalomtudomány őse, ám éppen mintha a barátságnak nem lenne szociológiája.
Paradoxon, hogy a nehéz időket úgy élték-élik túl az oroszok, hogy nem a földre kuporodva várják a halált, megadva magukat, hanem a vodkával alkalmazkodnak a rideg valósághoz.
A járvány, az Ukrajna elleni orosz agresszió, az energiaválság aztán háttérbe szorította ezt a kampányt, illetve az erről szóló diskurzust; a diákok, legalábbis Magyarországon, most inkább a puszta túlélésért – a normális oktatásért –, illetve tanáraikért tüntetnek, tiltakoznak.