
Egy demokráciára vágyó KGB-s ezredes volt a britek legjobb kéme a hidegháború idején
Kevés izgalmasabb olvasmány van egy volt titkosügynök regényszerűen megírt életrajzánál, pláne akkor, ha az illető két országnak is kémkedett párhuzamosan....
Szinte minden megmagyarázható a megfelelő matematikai egyenletekkel – ebből indul ki Kit Yates könyve, ami a matematika és a biológia szemüvegén át nézi a mindennapi életet.
A szerző például az exponenciális növekedéssel magyarázza az atombombát és az online mémeket. Arányokkal mutatja be a Dreyfus-ügyet és az utóbbi évtized néhány fontosabb bírósági tévedését. Algoritmussal magyarázza az evolúciót és a Facebook-híreket. Matematikailag elemzi Gorka Sebestyán egy tweet-jét, és a háromszögpárok képletével a DNS-egyezéseket. A számok tükrében vizsgálja a BLM-mozgalmat, regresszióval magyarázza az apiterápiát, és a tizedesvesszők hibáival több komoly balesetet.
Kit Yates: Ne hidd el az igazságot! – Miért (szinte) minden matematika?
2020, Athenaeum Kiadó
352 oldal, 4084 Ft
Yates hét fejezetben, hét téma mentén mutatja be a matematika és a mindennapi élet kapcsolatát. Szemrevételezi többek között a jogot, az orvoslást, a marketinget és a médiát. Összekapcsolja ezeket az exponenciális növekedéssel és a statisztikával, a számrendszer hibáival és az időzónák előnyeivel, az algoritmusokkal, az átlagokkal és mediánokkal.
A Ne hidd el az igazságot! bebizonyítja, hogy ez a kevéssé népszerű tudományág, a matematika mennyire szerves része az életünknek, és bemutatja, hogy megértése milyen sokat segíthet a körülöttünk lévő online és offline világ megismerésében.
Yates bemutatja a matematikai epidemiológiát, a fertőző betegségek matematikai magyarázatát, és azok megoldásában a matematikusok szerepét. Ez a fejezet – amiben még szó sincs a koronavírusról – most meglepően aktuális: bemutatja az ebola és a pestis terjedését, elmagyarázza a nyájimmunitás lényegét és a betegségek terjedésének legfőbb okait, továbbá leírja az első vakcinák feltalálását, azok működési mechanizmusát, az antibiotikumok hosszú távú hatását és az oltásellenes mozgalmat is.
A könyvből megtudjuk, hogyan számolhatjuk ki a csigák hozzávetőleges mennyiségét kertünkben anélkül, hogy egyesével megkeresnénk őket. Megismerjük Sally Clark perét: a brit nőt tévesen ítélték 10 év börtönre gyermekei halála miatt – hamis arányszámok alapján. A szerző bemutatja a betegségeket körülvevő számadatokat is, amikkel manapság minden nap találkozunk a médiában.
Kit Yates könyve iránytű a mindennapi számokhoz. Egy térkép, aminek köszönhetően az olvasó helyesen tudja értelmezni az arányokat, esélyeket, százalékokat, amiket nap mint nap hall.
Ennek ellenére a kötet egyáltalán nem száraz vagy unalmas: a brit matematikai biológus a leghétköznapibb példákon keresztül szemlélteti a bonyolult képleteket, elméleteket, amivel munkája során találkozik. A történetek sokszínűsége és az elbeszélés közérthetősége miatt a könyv egyszerre szórakoztató és tanulságos.
Ezzel együtt azonban a kötet kissé hatásvadász is. Szinte minden fejezetben vér folyik: Yates halálos balesetekkel, rendőri brutalitással, gyilkosságokkal és világjárványokkal példálózik. Egy érdeklődő akciófilm-rajongó számára ezek az anekdoták valóban fellazítják a számok és egyenletek tömegét, és emiatt könnyen olvasható és fogyasztható olvasmány egy laikus számára is. De egy hozzáértő számára, aki magyarázatokat és tömör tudományt vár, szenzációhajhásznak tűnhet a mű.
„Matematika az is, ahogy lyukak keletkeznek a törvény szövetén, de egyben a tű is, amellyel befoltozzák a lyukakat; matematika az életmentő technológia, de azok a hibák is, amelyek kockázatossá teszik; matematika egy halálos betegség megjelenése meg az a stratégia is, amivel legyőzik. A matematika jelenti a legnagybb reménységünket arra nézve, hogy valaha is megválaszoljuk a világegyetem rejtélyeit és saját fajunk titkait.” – írja Yates a bevezetésben.
Kit Yates a brit University of Bath matematikatudomány karának professzora és az egyetem matematikai biológiai intézményének (Centre for Mathematical Biology) társigazgatója. Doktori fokozatát 2011-ben az Oxford Egyetemen szerezte meg. Különböző matematikai biológiai kutatásairól beszámolt többek között a BBC, a Telegraph és a Reuters is.
Gyakran szerepel a médiában: a Guardian-ben a paralimpikonok sikeréről jelent meg cikke, a The Sunday Times oldalán pedig a repülőgépekről. A BBC More or Less című rádióműsorában a koronavírusról beszélt, a Sky News híreiben pedig az R-számról, azaz a koronavírus szaporodásáról.
A Ne hidd el az igazságot az első könyve, ami 2019 szeptemberében jelent meg angol nyelven. Többek között Ian McEwan Booker-és Shakespeare-díjas regényíró, Steven Strogatz amerikai matematikus, a Cornell University professzora, illetve Marcus du Sautoy, az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora is elismerően nyilatkoztak róla.
Rutai Lili
Kevés izgalmasabb olvasmány van egy volt titkosügynök regényszerűen megírt életrajzánál, pláne akkor, ha az illető két országnak is kémkedett párhuzamosan....
Mi a kapcsolat a videójátékok és a világgazdaság között? Vagy a légkondi és az amerikai elnökválasztás, a beton és a...
Kevesen tudják, hogy a leghíresebb újságíródíj névadója Makón született, és 17 évesen emigrált Amerikába, ahol katonáskodás és alkalmi munkák után...
Azadeh Moaveni könyve tizenhárom, az Iszlám Államhoz önként csatlakozó lány és nő történetét beszéli el. Sorsukon keresztül bemutatja a terrorszervezetet...