Szakirodalom

Az Átlátszó non-fiction, vagyis a tényirodalom, ismeretterjesztés kategóriába tartozó könyveket és írásműveket ajánl vagy ekéz ezen a blogon.

Könyvkritika

Mi a zsidógyűlölet oka, bűnbakelmélet vagy szimpla irigység?

Dennis Prager és Joseph Telushkin 1983 után 2020-ban újra kiadott könyve az antiszemitizmus okait kutatva rámutat a történelmi vonatkozásaira és a veszélyekre, amiket a társadalomra jelenthet.

 

Támogatási kampány

A King’s College felmérése szerint Angliában a zsidók 44 százaléka tart az antiszemitizmustól, ezért nem visel a vallására utaló jeleket. Az országban több, mint 1800 antiszemita incidens történt 2019-ben. Majdnem eléri ezt a számot Németország is, ahol a 2018-as adatok szerint 1799 eset történt. Az ADL Global100 felmérése szerint világszerte az emberek több, mint negyede ad igazat egy kérdőívben felsorolt antiszemita állításoknak. Ez a kutatás szerint a Közel-Keleten illetve Észak-Afrikában (74%) a legmagasabb az antiszemiták aránya. Kelet-Európa is magas arányt mutat: itt az emberek harmada reagált pozitívan az antiszemita kijelentésekre.

„Az antiszemitizmus globális és már-már döbbenetes méretű fellángolását értelmezni kell” -írják az előszóban a Miért a Zsidók? című könyv szerzői, Dennis Prager és Joseph Telushkin. A világot a zsidóság szempontjából három részre osztják: országokra, ahol gyűlölik a zsidókat, országokra, ahol nem vesznek tudomást a gyűlöletről, és az Egyesült Államokra – ahol szerintük az antiszemitizmus nem jelent nagy veszélyt a zsidó és cionista lakosságra.

Dennis Prager – Joseph Telushkin: Miért a zsidók? – Az antiszemitizmusnak, mint az emberi gonoszság legjellemzőbb tünetének az okai
2020, Minerva Kiadó
360 oldal, 3610 Ft

„Az antiszemiták a zsidókkal kezdik, de soha nem fejezik be velük.” – intik azokat, akik elbagatellizálják az antiszemitizmus létezését. A szerzők rámutatnak arra, hogy a zsidók pusztítása előbb-utóbb az egész társadalomra veszélyt jelenthet. Egy hasonlat szerint a zsidó népesség a veszélyt jelző bányamadár szerepét tölti be a társadalomban, aminek halála figyelmezteti a bányászokat az oxigén hiányára. Az erősen elfogult könyv szerint az antiszemitizmus forrása az Európában élő harmincmillió muszlim – és az egész emberiségre leselkedő veszélyt az öngyilkos robbantók jelentik.

Az először 1986-ban kiadott, de 2020-ban a növekvő zsidóellenesség miatt felújított és újranyomott könyv szerint az antiszemitizmus oka a judaizmus találnak meg: a saját törvények, a kiválasztottság érzete, a világ jobbá tételére való törekvés, illetve az ezen tényezők miatt keletkező jobb életminőség.

Az antiszemitizmus legfőbb okát abban látják, hogy a zsidók a történelem során mindig ragaszkodtak a judaizmushoz, ezáltal visszautasították otthonuk, a nem zsidó társadalom isteneit, törvényeit és kultúráját.

Prager és Telushkin megmagyaráznak különböző aspektusokat, amelyek szintén erősíthetik az antiszemitizmust. Ilyen az oktatás fontosságának hagyománya, az alkoholizmus ritkasága a zsidó közösségben, a jótékonyság, a közösség és a család fontossága. Ezek a tényezők szerintük mind pozitív hatással vannak az életminőségre, és irigységre adhatnak okot.

„A zsidó élet magasabb minősége objektív módon igazolható.” – írják a szerzők.

Bemutatják és megcáfolják a legnépszerűbb elméleteket az antiszemitizmusra, a dejudaizáló interpretációkat. A bűnbakelméletet, ami szerintük nem magyarázza az antiszemitizmus kitörésének időpontját. A gazdasági elméleteket. Hannah Arendt szociológiai elméletét, ami a funkció nélküli gazdagságra épül, és a szerzők szerint talán magyarázza a holokausztot de nem magyarázza az egyetemes antiszemitizmust. Sarte magyarázatát, miszerint az antiszemitizmus nem a zsidók ellen irányul. Illetve a legnépszerűbbet, az optimista pszichológiai elméletet, amely szerint az antiszemitizmus mint tekintélyelvű személyiség egy betegség, így pszichológiával kezelhető.

„A náci antiszemitizmust támogató németek és más európaiak is mind betegek voltak? A keresztény tízmilliók a középkori Európában szintén pszichés betegségekben szenvedtek, és azért gyűlölték a zsidókat? A szovjet antiszemitizmusban is valamiféle pszichózis játszott szerepet? S az Izrael elpusztítására törekvő muszlimok és arabok is pszichopaták lennének?” – kérdezik az utóbbi elmélet cáfolásaként.

Bemutatják az antiszemitizmus történetét és történeti vonatkozásait: a pogányok ellenszenvét, a kereszténység, az egyházalapító atyák és a keresztes háborúk hatását, a dehumanizálást, a rituális gyilkosságok vádját, a protestáns, szekuláris, baloldali, szovjet antiszemitizmust és azt, hogy ezek hogyan hatottak a náci intézményekre illetve napjaink antiszemitizmusára és anticionizmusára.

„… a zsidóellenesség (idővel az Izrael-ellenesség) egyszerre volt indikátora az állam erkölcstelen természetének és figyelmeztetés arra a veszélyre, amelyet a demokráciát és az igazságosságot fő értéknek tartó társadalmakra jelentett” – írják a Szovejtunió kapcsán.

Ezen felül több aspektust feltárnak: a vallásukból kikeresztelkedő vagy attól elidegenedő zsidókat, akiket „öngyűlölő zsidó antiszemitának”-nek neveznek, a cionizmus és a zsidóság kapcsolódását, Izrael sorsát.

És végül megpróbálnak potenciális megoldásokat javasolni: asszimilációt, az Izraelbe költözést, szembeszállást és a judaizmus értékeinek terjesztését. Nem adnak azonban biztos választ vagy útmutatót sem a zsidók, sem a nem zsidók kezébe.

A könyv részletes, átfogó leírása az antiszemitizmus különböző aspektusainak, a történelmi vonatkozásainak és okainak. Azonban sok részletre nem tér ki: az internet és a modernizáció hatására, a bőrszín vagy nem okozta összetett hátrányokra. Rengeteg kutatást és művet idéznek a szerzők, azonban nem mindenhol támaszkodnak tudományos alapokra, és nem is próbálnak objektív lenni. Véleményük (például otthonuk, az Egyesült Államok kapcsán) áthatja az egész művet.

Dennis Prager amerikai konzervatív médiaszemélyiség, politikai kommentátor. Joseph Telushkin szintén amerikai, rabbi, tudós, kilenc könyv szerzője. A könyv először 1983-ban jelent meg, többek között Martin Gilbert, az Oxford University professzora és Günther Plaut rabbi, író ajánlásával. A könyv 2020-ban javított kiadásként jelent meg magyar nyelven.

Rutai Lili

Megosztás