Kalandozás a számok birodalmában – hogyan védekezzünk a félrevezető adatok ellen?

Tim Harford legújabb könyve segít kiigazodni a statisztika és a számok világában. A kötet elgondolkodtató és izgalmas példákkal illusztrálva mutatja be, hogyan vizsgáljuk meg azt a rengeteg adatot, amely nap mint nap szembejön velünk a hírekben és a médiában. Nem utolsósorban pedig abban is segít, hogyan védekezzünk a félrevezető információk ellen.

Gyakran esünk abba a hibába, hogy a szakértők által közölt vagy a médiában megjelenő, tudományosan alátámasztott statisztikákat rögtön készpénznek vesszük – pedig nem kellene így tennünk! A népszerű oknyomozó közgazdász, Tim Harford új könyve fontos tanulságokkal szolgálhat a mindennapokban, hiszen rávilágít arra, hogy nem érdemes gondolkodás nélkül hinnünk a statisztikáknak, mert az újságírók és tudósok sem tévedhetetlenek. Ugyanakkor előfordul az is, hogy nem az adatokban van a hiba, sokkal inkább abban, ahogyan értelmezzük őket.

Tim Harford: Adatdetektív – 10 egyszerű szabály, hogy ne tudjanak manipulálni. HVG Kiadó Zrt., 2021, 328 oldal, 3900 Ft.

A könyv tíz gyakorlati tippet kínál azok számára, akik szeretnék jobban megérteni az őket körülvevő világot, miközben abban is segít, hogyan ismerjük fel, ha egy statisztika szándékosan manipulál bennünket, vagy esetleg saját érzelmeink homályosítják el értékítéletünket.

A tanácsokkal egyszerűen követhető, hasznos útmutató kerül a kezünkbe, ami sokat segíthet a félretájékoztatás, álhírek elleni küzdelemben is. Többek között olvashatunk arról, hogy miért fontos megismerni egy adat hátterét, megvizsgálni a tágabb kontextust, vagy éppen feltenni azt a kérdés, hogy mi vagy ki hiányzik az adott statisztikából.

„A statisztikusok azzal töltötték az elmúlt kétszáz évet, hogy megállapítsák, milyen csapdák leselkednek ránk, ha adatokon keresztül próbáljuk megérteni a világot. Az adatok ma már többen vannak, gyorsabbak és olcsóbbak, de nem tehetünk úgy, mintha az összes csapdát kiküszöböltük volna. Mert nem.”

A könyv arra int, hogy felületes olvasás helyett érdemes elmélyedni az általunk fontosnak tartott témákban. A zavart ugyanis sokszor nem a számok, hanem a szavak okozzák, amelyekkel a számok bemutatásra kerülnek.

Harford konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy statisztikával bármit lehet bizonyítani, meggyőzően bemutatni össze nem függő adatokat is – éppen ezért az olvasó feladata, hogy felismerje, ha szándékos vagy akár véletlen félrevezetés áldozata. Egy kis utánajárással pedig könnyen kiderülhet, hogy mégsem olyan impozáns egy-egy eredmény, mint ahogy azt az újságcikkek vagy tudományos publikációk bemutatják.

Ehhez pedig nincs másra szükség, mint értelmezni az elénk tárt információkat. Ahhoz ugyanis, hogy többet megtudjunk egy látszólag akár pofonegyszerűnek tűnő statisztikáról, nem elég csupán rápillantanunk a telefon képernyőjére és végiggörgetni egy ábrákkal illusztrált cikket vagy adatvizualizációt. Fontos átgondolni, hogy mi volt a célja az adatoknak, és milyen tágabb kontextusba illeszthető be az adott statisztika.

„Ha a kétely a fegyver, a részletek jelentik a muníciót” – fogalmaz a szerző. Ez  a tanács pedig nemcsak politikai témák esetében nyújthat támpontot, a kritikai gondolkodás a mindennapokban is hasznos lehet.

De nemcsak arról esik szó a könyvben, amikor szándékosan hazudnak nekünk hamis adatokkal. Előfordul ugyanis, hogy saját magunkat vezetjük félre azáltal, hogy nem vesszük észre, vagy éppen szándékosan nem akarjuk meglátni a lényeget. Van, hogy előzetes meggyőződéseink visznek tévútra, de egy gondosan elkészített, szemet gyönyörködtető adatvizualizáció is jótékonyan leplezheti az adathalmaz hibáit.

Bár elsőre elrettentő lehet, hogy adatokról és számokról van szó, a könyv könnyed, szórakoztató stílusa, a számtalan gyakorlati példa és a pszichológiai kísérletekkel alátámasztott mondanivaló nem csak szakértők számára tartogathat izgalmakat, a hétköznapi emberek is rengeteget tanulhatnak belőle.

Megtudhatjuk például, hogyan próbálják meg időről-időre Európában is a hivatalos statisztikát kedvük szerint formálni a politikusok, de a koronavírus-járvány példáján keresztül bebizonyítja a szerző azt is, miért nélkülözhetetlenek a pontos, megbízható statisztikai adatok, előrejelzések.

Emellett a „big data” és az algoritmusok világa, valamint a „sötét adat” fogalma is előkerül, így magyarázatot kaphat az olvasó arra, miért okozhatott meglepetést sokaknak a 2016-os amerikai elnökválasztás eredménye és Trump győzelme.

A könyv mondanivalóját tökéletesen összefoglalja a szerző utolsó oldalakon megfogalmazott aranyszabálya, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy legyünk nyitottak és kíváncsiak, és soha ne féljünk megkérdőjelezni az elénk tárt adatokat.

„Ha meg akarjuk tanítani az embereket, hogyan értsék meg a világot, kérdéseket kell feltennünk, mégpedig őszintén és nyitottan. És könnyen előfordulhat, hogy ha egyszer elkezdünk kérdezni, meglepően nehéz lesz abbahagyni.”

Szopkó Zita

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!