Szakirodalom

Az Átlátszó non-fiction, vagyis a tényirodalom, ismeretterjesztés kategóriába tartozó könyveket és írásműveket ajánl vagy ekéz ezen a blogon.

Oroszország

Putyin mozgatórugói, az orosz rezsim logikája és a „KGB-kapitalizmus”

Catherine Belton brit újságíró könyve, a Putyin emberei  – Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot és gyűrte maga alá a Nyugatot? átfogó képet fest arról, hogyan kerülhetett hatalomra Vlagyimir Putyin, milyen szerepet játszanak az egykori KGB-sek a jelenkori Oroszországban. Emellett azt is pontosan bemutatja, hogyan használták fel a hatalmat saját vagyonuk gyarapítására, az így megszerzett összeget végül a Nyugat ellen fordítva. Az 1992-es évvel induló műben Putyin egykori és jelenlegi szövetségesei is megszólalnak, így nemcsak az elnök életútját, hanem cselekedeteinek mozgatórugóit is jobban megismerhetjük.

Catherine Belton évekig dolgozott Moszkvában a Financial Times tudósítójaként, jelenleg a Reutersnek ír oknyomozó cikkeket Oroszországról. 2020-ben jelent meg első és eddig egyetlen könyve angolul, Putin’s people címmel. Az Economist 2020-ban az év legjobb politikai könyvei közé sorolta a művet.

2021. januárjában Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista Putyin titokzatos palotájáról szóló videójában is ajánlotta a kötetet, mint a Putyin-rendszer egyik legalaposabb leírását a nézőknek.

Saját kikötő, kaszinó, templom és sztriptízbár: ilyen Putyin titkos palotája a Fekete-tengernél

Vlagyimir Putyin orosz elnök régi politikai ellenfele, Alekszej Navalnij hosszú videóriportot közölt a 17 ezer négyzetméteres épületkomplexumról, ami számításai szerint 100…

Bizonyára nem véletlen, hogy nem sokkal később Roman Abramovics, és három másik orosz oligarcha, illetve a Szibnyefty olajvállalat is pert indított az újságírónő ellen. A szerző és a kiadó végül beleegyezett, néhány módosításba a jövőbeli kiadásokban. Feltüntetik például, hogy a Chelsea megvásárlásával kapcsolatos állítás nem nyert kétségbevonhatatlan bizonyítást, továbbá kihúzták azt a mondatot, hogy Abramovics Putyint képviseli.

Catherine Belton, a Putyin emberei című könyv szerzője. Forrás: Facebook/Catherine Belton

Az alpolgármesteri címtől a hatalom bebetonozásáig

„Putyinról sokáig azt mondták, hogy „véletlenül” lett Oroszország elnöke. De nagyon úgy fest, hogy sem a kremlbeli üstökösszerű karrierje, sem pedig az elnökké választása nem volt a véletlenre bízva.”

A közel hatszáz oldalas Putyin emberei három nagy részre tagolódik: az első az 1992-1999 közötti történéseket meséli el. Ez lényegében Putyin felemelkedésének története: végigveszi, hogyan vált Szentpétervár alpolgármesteréből miniszterelnökké a Szovjetunió felbomlása utáni években.

Kettős ügynökök, dezinformátorok, tömeggyilkosok – új könyv a szovjet titkosszolgálatokról

A francia szerző beszámol a szovjet ügynökök dezinformációs tevékenységéről is: fontos feladatuk volt az 1930-as évek Európájában, hogy vonzó képet fessenek a Szovjetunióról. A szovjethatalom propagandautakat is szervezett baloldali érzelmű művészek és politikusok számára. A „hasznos idióták”-nak nevezett látogatók pedig – G.B.Shaw-tól kezdve Romain Rolland-on át H.G.Wells-ig – lelkendezve számoltak be a proletárállam nagyszerűségéről, miközben Ukrajnában milliók haltak éhen.

A második rész az elnöki beiktatási ceremóniától indít, és az egész világ figyelmét az országra vonó Hodorkovszkij-perig tűpontos képet fest arról, hogyan vették át a hatalmat szép lassan az elnök belső körei a média, majd a gazdaság és az igazságszolgálatás felett. Végül pedig a hatalom bebetonozásáról, az új oligarcha-osztály születéséről, az ellenőrizhetetlen feketepénzek külföldre áramlásáról olvashatunk a harmadik részben, amely Donald Trump támogatásában csúcsosodik ki.

A 2022-es kiadás utószava a közelmúlt eseményeire, az orosz-ukrán háború kitörésére is reflektál, kiemelve, hogy a koronavírus-járvány két éve alatt az orosz elnök egyre inkább elszigetelődött mindenkitől, a hatalmát fenyegető veszélyekkel kapcsolatos paranoiája pedig tovább erősödött. Így a könyv nem csupán az autokrácia felé vezető utat mutatja be, amelyet Oroszország bejárt az elmúlt időszakban, hanem arra is magyarázattal szolgál, hogyan jutott el a putyini rezsim ahhoz a fordulóponthoz, a szomszédos ország lerohanásához, amely lépést „még az elnök moszkvai elitjéből is sokan képtelenségnek tartották.”

Az alaposságot mutatja, hogy a jegyzetek közel 100 oldalt tesznek ki az így is rekordhosszúságú könyvből. Nemcsak az egyes állítások bizonyításáról olvashatunk bennük, sokszor fontos adalékot is jelentenek a szereplők hátteréhez, egymáshoz fűződő kapcsolataihoz.

Catherine Belton: Putyin emberei – Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot, és gyűrte maga alá a Nyugatot
Libri Könyvkiadó Kft, 2022
590 oldal, 6499 Ft

A kötet hossza és a rengeteg lábjegyzet azonban ne ijesszen el senkit az olvasástól, a szerző stílusa, az izgalmas történetvezetés, és a rendre előbukkanó, más autokratikus rendszerekben (vagy akár Magyarországon – igaz, enyhébb formában) megfigyelhető párhuzamok miatt szinte letehetetlenül izgalmas, lebilincselő a könyv.

A Putyin emberei már csak azért is hiánypótló mű, mert olyan oligarchák, befolyásos politikusok, többek között egykori orosz miniszterelnökök szólalnak meg benne, mint például Szergej Pugacsov, aki Putyin bankáraként vált ismertté, ám később kegyvesztett lett; vagy épp az egykori orosz olajmágnás, az azóta bebörtönzött, majd az országból száműzött Mihail Hodorkovszkij.

Vlagyimir Putyin 2009-ben oroszországi rezidenciáján, Barack Obamával. Forrás: Wikipédia/Pete Souza

Feketepénzek, külföldi befolyás

Putyin rendszerének, az úgynevezett „KGB-kapitalizmusnak” a pénz központi elemét képezi, hiszen az olyannyira vágyott külföldi befolyás növelése is ezen keresztül történik.

„Az ember nem dobálhat nap mint nap atombombát az ellenségre, de ezt a feketepénzt akár mindennap bevethetik. Mégpedig arra, hogy belülről rombolják le a nyugati társadalmat.”

Catherine Belton aprólékos részletességgel, számtalan példán keresztül illusztrálva tárta fel, hogyan hozott létre a rezsim egy pénzügyi alapot Putyin személyes szükségleteinek fedezésére és KGB-s barátai hatalmának megerősítésére offshore-vállalatok és más fedőcégek segítségével.

Mindez azonban nem volt elég: az új ideológia ugyanis az orosz állam nagyságának helyreállításán nyugszik, ezért a vagyon jelentős részét politikai destabilizációra, szélsőséges mozgalmak finaszírozására fordították a nyugati országokban.

Cégeiken keresztül beszivárogtak az Egyesült Királyságba, de Donald Trump környezetében is feltűntek – eleinte pedig a nyugati üzletemberek tárt karokkal fogadták a sok pénzzel és szép kilátásokkal kecsegtető üzlet lehetőségét. Ám, ahogy a szerző fogalmaz:

„Ahelyett, hogy Oroszország a Nyugat egyértelmű szabályrendszeréhez igazodott volna, a Nyugat volt az, amely korrumpálódott. Mintha csak valamilyen vírust adtak volna be neki.”

Nyilvános lista készül Putyin oligarcháinak nyugaton elrejtett hatalmas vagyonáról | atlatszo.hu

Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy “szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent.

Szopkó Zita

Megosztás